Égen az újhold oly vékonyka most,mint apró seb, melyet a fecske ejt,villanva víz szinén és utánarögtön elfelejt.Már éjszakára ágyazott a kert,az álmos sok bogár virágba bútts a hetyke tulipán álldigálvaágyán, elaludt.Könnyen lépek hát s arra gondolok,hogy asszonyomnak…
