Láttad-e, hogy könny gyűlik szememben?
Vagy hogy arcomat végig perzselte?
Halottad-e, ahogy koppan a padlóra hullva,
És lassan elcsendesedik, a földön szétfolyva.
Mert nem értheted meg bánatom.
Te nem láttad azt, amit én
És nem tudhatod, szívem hogyan ég szét!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.